|
Jelentősen romlott a magyar gazdaság versenyképessége az államszervezet működési, pénzügyi válsága miatt. A hiány okán - a vállalkozások jelzései szerint - a hatósági gyakorlat egyértelműen bevétel-orientálttá vált - mondta Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára hétfői tájékoztatóján egy anonim, közel kétszáz társaság megkérdezésén alapult felmérésre hivatkozva.
A kamara vezetése a vállalkozások hatósági tapasztalatairól évente készít kimutatást, és annak összesített eredményét segítő szándékkal közzéteszi a sajtóban, és elküldi a hatóságoknak. A tavalyi év tapasztalatait most sajtótájékoztatón ismertette a főtitkár. Mint mondta, az önkéntes, anonim felmérésre összesen 179 válasz érkezett, így árnyalt képet kaptak a cégek hatóságokról alkotott benyomásairól. Mint kiderült, a válaszok közül elenyésző volt az extrém pozitív vagy negatív értékelés, döntő többségük értékelései viszonylag szűk értékhatárokon belül mozogtak, s kijelenthető: összességében egy ötös skálán a hármas szint alatt értékelték a szakhatóságok munkáját a gazdaság szereplői. A baranyai vállalkozások a hatóságok munkáját a 2008-as 2,5-es értéket követően 2009-ben átfogóan 2,79-re értékelték, amely ugyan növekedést mutat az előző év eredményéhez képest, ez ugyanakkor még mindig az elvárt színvonal alatt marad - mondta Síkfői. A hatóságok részéről tapasztalható emberi magatartás, az adófizetőnek kijáró tisztelet tekintetében továbbra is rossz osztályzatokat kaptak az állami szervek, különösen a munkaügyi felügyeletnek és az adóhivatalnak illene összeszednie magát. A jogorvoslati lehetőségek a vállalkozások megítélése szerint rosszabbak, mint voltak egy évvel ezelőtt, s a vállalkozások a fent nevezett szempontokat az elvárhatónál rosszabbnak értékelik. Továbbra is komoly gondot jelent, hogy a vállalkozások a kínálkozó kevés jogorvoslati lehetőség kihasználását követően hatósági retorzióra számíthatnak. Ez azt mutatja, hogy még mindig él az a hatósági gyakorlat, miszerint az ellentmondásos szabályozás értelmezésére nem ad ki sem a hatóság, sem az „alkotó", kötelező érvényű állásfoglalást - így a titkár. Az intézmények közül a munkaügyi felügyelet kapta idén is a legrosszabb, meglepően alacsony értékelést, s romlott is a megítélése. A hatósági eljárások minőségét illetően sem dőlhetnek hátra a hivatalokban, hiszen az osztályzatok itt is a kettes körüli szinten maradtak. Síkfői szerint óriási károkat okoz az ország versenyképességében, ha egy hatóság a lesben álló vadász szerepét vállalja magára, különösen, ha ez a költségvetés bevételi éhségével társul. A más országokban érdekeltségekkel rendelkező vállalkozások beszámolói szerint egészen más az ottani hatóságok hozzáállása. A jogkövető magatartásra törekvő vállalkozás bármikor, érdemben fordulhat a hatósághoz segítségért, és az ellenőrzési munkák kapcsán a - nem szándékos - hiányosságok esetében a hazai rendszerrel szemben nem az azonnali büntetés az uralkodó gyakorlat. A vállalkozások szerint a gazdaság egyik gátja a sokszor értelmezhetetlen vagy túlzottan szigorú jogrendszer, s a hatóságok pazarló munkája. A megkérdezettek 80-90 százaléka szerint kisebb és hatékonyabb ellenőrző szereplőket kellene életre hívni a mostaniak helyett, s szakítani kellene a visszás hatósági gyakorlattal. Kilencvenhárom százalékos az egyetértés abban a tekintetben, hogy súlyosan versenyképesség-roncsoló a kialakult helyzet. |







