|
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotóművészeti Tagozata különleges kezdeményezéssel kapcsolódott a 2008-as reneszánsz évhez: Leonardo da Vinci híres festményének, a Mona Lisának XXI. századi fotós feldolgozásával. E meghívásos pályázatra érkezett művekből áll Civil Közösségek Házában nyílt, Változatok a Mona Lisára című kiállítás.
A Gebauer Galéria február végéig nyitva tartó tárlatán közel negyven Mona Lisát vehetünk szemügyre. No, nem reprodukciókon, hanem fotókon. Népviseletbe öltözöttet és rendőrruhában feszítőt, apácaként és aktként ábrázoltat, gyermeket és felnőttet egyaránt. - A hamisítók az eredeti művet igyekeznek utánozni, a XX. században született humoros, élcelődő feldolgozások célja egészen más, a digitális technika térhódításával világszerte elterjedt a Marcel Duchamp-féle pimasz, meghökkentő játékosság is, például a bajszos Mona Lisa-képeslapokkal - meséli Hámori Gábor fotóművész, a pécsi kiállítás szervezője. - Ilyen akcióról azonban, hogy fotós eszközökkel alkossák újra Leonardo remekművét, még nem hallottam. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotóművészeti Tagozata minden évben jelentkezik egy tematikus tárlattal. Vezetőjük, Tóth József - akit a szakmában Füles néven ismernek - 2008-ban, a reneszánsz évében közel negyven alkotót kért föl arra, hogy készítsék el a Mona Lisa XXI. századi verzióját. Egyetlen megkötés volt csupán: a mozdulat, a kéztartás hasonlítson az eredetire. - Szakmai szemmel milyennek találja az anyagot? - Változatosnak, egyedi hangvételűnek, meghatónak. Átsüt rajtuk a modell személyisége. Legbájosabbnak a gyermek Mona Lisákat tartom, a focistát és a gipszelt kezűt, de nagyon érdekes a magyar népviseletbe öltözött is. Az eredeti festmény hangulatát számomra Baricz Kati önarcképe hordozza legerősebben, de az ő egész sorozata nagyon tetszik, mert a nőket saját közegükben, életterükben jeleníti meg. Izgalmas a zuhanyfülkében álló, elmosódó női test, csak az egyik szeme látszik élesen, a résen át. Remek geg, ahogy néhány fotós visszautal a kiindulópontra: képkeretbe állítja hölgyét, aki azonban „kikönyököl" a valóságba. - Mi a titka annak, hogy fél évezred múltán is hat ránk a reneszánsz portré? - Engem nem is annyira a mosolya, inkább az egész testtartása nyűgöz le. A belőle áradó nyugalom. Előkelő, mégsem hivalkodó, inkább távolságtartó asszony. A női méltóság efféle ábrázolása a XVI. században is különlegességnek számított. A Leonardo által alkalmazott lágy kontúrok, ködszerű átmenetek fotótechnikailag csak egy múlt századi magyar találmány, egy lágyító előtét segítségével érhetők el. És a formák fénnyel-árnyékkal való kiemelése is olyan fotós megoldás, amit ecsetjével Leonardo vezetett be a képi világba. Így hat ő ötszáz év múltán a ma fotóművészetére.
Teljes bizonyossággal nem tudjuk, ki a rejtélyes mosolyú Mona Lisa. A legvalószínűbb feltételezés szerint Francesco del Giocondo ötgyermekes firenzei selyemkereskedő erényes felesége, Lisa Gherardini. Egy másik elmélet szerint Leonardo női ruhás önarcképét rejti az 1503-1506 között készült olajfestmény. Akad, aki szerint Leonardo édesanyja tekint le ránk a képről, más arra esküszik, Aragóniai Izabellát, Milánó hercegnőjét ábrázolja. Olasz antropológusok idén nyáron exhumálják Leonardo da Vinci (1452-1519) földi maradványait. Ha megtalálják a polihisztor koponyáját, szakemberek rekonstruálni tudják az arcvonásait, s így megoldódhat a Mona Lisa rejtélye. |







