A Zsolnay-gyár 2006-ban került a város birtokába, de súlyos, közel másfél milliárdos kötelezettséggel, hitelekkel együtt, amelykert az önkormányzatnak kellett helyt állnia. A gyár konszolidációja során az elmúlt években többször hajtott végre a város tőkeemelést a vállalatnál, míg a fennálló tartozásokat ki nem egyenlítették.

A manufaktúra vezérigazgatója, Péterné Marosy Katalin szerint 2008 májusában - amikor ő átvette az irányítást - csődközeli állapotban volt a vállalat, az azóta eltelt másfél év alatt a cég működését stabilizálni tudták, s ma már ott tartanak, hogy a 260 alkalmazott munkahelye biztosított. Ugyanakkor a dolgozók lelkületét, és egyben a közösséget is fel kellett rázniuk, ez utóbbi azért is fontos, mert a Zsolnay esetében nem csupán egy termelőüzemről, hanem művészeti termékeket előállító manufaktúráról van szó - emelte ki.

Az elmúlt évről szólva hozzátette: közel nyolcszázmillió forintos forgalmat bonyolítottak le tavaly, miközben hónapokig tartó gyárköltöztetést is végrehajtottak, amelyhez az önkormányzat négyszázmilliót, míg a gyár, saját erőből háromszázmilliót biztosított. A manufaktúra a Zsolnay Kulturális Negyednek helyt adva húzódott át a gyárterület keleti csücskébe. 

A patinás vállalat tavalyi eredményéről, lévén még nem készült el a 2009-es mérleg, mindössze annyit árult el a vezérigazgató, hogy „az a tervezettnél jobban alakult, s bár veszteséggel zártak, de nem akkora mínusszal, mint amivel egy esztendeje számoltak".

Az idei tervekről elmondta: első körben szeretnék a márka tradicionális hírét megerősíteni, egyben nyitni akarnak az újítások, újdonságok, a mai porcelánművészet felé is. Ennek érdekében elindítanak a Pécsi Tudományegyetemmel egy olyan közös programot, melynek keretén belül a formatervezéssel foglalkozó hallgatók különlegességekre, új formavilágú tárgyakra, termékcsoportok megalkotására tehetnek majd javaslatot. Úgy véli, hogy 2011-re mindennek már lehetnek eredményei.

A terveikről szólva még elmondta, hogy a fentieken túl a gyárban szeretnének kialakítani az itt alkotó művészek számára egy külön vendéghelyet.

Kiemelte: a Zsolnaynak nem a tömegtermelés irányába kell elmozdulnia - válságban több ilyen profilú cég is tönkrement -, hanem inkább a magasabb igényeket kell kiszolgálnia, s a jelenlegi megbízásaik, megrendeléseik is erről tanúskodnak. 

Mindazonáltal rendkívül elavult gépeik, 1968-ban készült eszközeik is vannak - ez gazdaságtalan és megújításra szorul. A lehetőségeikhez mérten csupán a pirogránit üzemben tudtak modernizációt végrehajtani, a manufaktúra hosszú távú, erőteljes fejlődéséhez, a fejlesztésekhez tőkére van szükség - tette hozzá.

Páva Zsolt polgármester szerint magánbefektető bevonásával lehetne megoldást találni a gyár helyzetére, s úgy látja, hogy két hónapon belül erre sor kerülhet.

Keretes:

A gyár vezetői továbbra is tárgyalnak a Zsolnay Mauzóleum rekonstrukcióját végző Magyar Reneszánsz Zrt.-vel azoknak a sírhelyet díszítő elemeknek az értékesítéséről, amelyeket a manufaktúra már elkészített, s amelyek immár csupán a végleges elhelyezésükre várnak. Más fejlesztések - így a Tudásközpont, illetve a Corso Hotel - esetében viszont már biztos, hogy a pécsi üzem díszei csinosítják azokat.

Bóka Máté