|
Igencsak megbolygatta a közvéleményt a Széchenyi tér átépítésének gondolata. Dr. Merza Péter, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program fejlesztési igazgatója szerint azonban már egy hosszú folyamat végén vagyunk, amelynek során több alkalommal is (más-más formában) kikérték a lakosság véleményét az elképzelésekkel kapcsolatosan. Mindezt pedig figyelembe is vették a tervezés során.
A szakma - A Széchenyi tér és a kapcsolódó utcák, terek (Irgalmasok utcája, Hunyadi út, Kossuth tér, Hal tér) megújításával kapcsolatosan két elvet vettünk figyelembe: egyrészt a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmas, jól használható XXI. századi reprezentatív rendezvénytér megépítése, másrészt a történelmi emlékek és értékek megőrzése, a hagyományok tiszteletben tartása - mondja dr. Merza Péter fejlesztési igazgató. - E szemlélet alapján 2007-ben és 2008-ban építészeti ötlet- és tervpályázat formájában készült el a tér tervezési programja, másrészt tavaly lakossági kérdőíves felmérések alapján határoztuk meg a tér betölteni kívánt funkcióit. Mindezek alapján döntöttünk úgy többek között, hogy megszűntetjük a parkolást, illetve ezért jelenik meg három új helyen is a víz szökőkút, ivókút és egy igen látványos vízjáték formájában. Az átalakítás legfontosabb szempontja, hogy a tér és környezete a jövőben sokkal jobb körülményeket kínáljon a pihenésre és sokkal vonzóbb legyen mind a pécsieknek mind pedig a turistáknak belvárosi sétákra, önfeledt kikapcsolódásra - hangsúlyozza a szakember. - A csütörtöki lakossági fórumon számtalan vélemény hangzott el pro és kontra a bemutatott tervekkel kapcsolatban, melyből látható volt, hogy a jelenlévők határozottan ragaszkodtak a múlt örökségéhez, a tér meglévő értékeihez és számukra kevésbé volt fontos a használhatóság, a funkcionalitás. Több hozzászóló hangsúlyozta az első világháborús emlékmű és az örökmécses megtartását és sokan fejtették ki támogató véleményüket a parkolás és a forgalom megszűntetésével kapcsolatban is. Az elkészült terv azonban egyszerre felel meg minden elvárásnak, hiszen a téren található valamennyi műemlék-emlékmű a téren marad ezután is, ugyanakkor a kisebb forgalom, az új vízjátékok és az új természetes kőburkolat talán mind hozzájárul ahhoz, hogy valóban alkalmas legyen a tér a szabadidős, családi programokra. Azon kérdésünkre, hogy milyen célt szolgált a fórum elsősorban reklámnak szánták-e, hogy elfogadtassák a közvéleménnyel a terveket, vagy kíváncsiak voltak a lakosság véleményére is, Merza Péter azt válaszolta, hogy az esemény tulajdonképpen része volt annak az előre megtervezett sorozatnak ami a tér megújításának folyamatához kapcsolódik. Úgy, mint a lakossági kérdőíves felmérés, vagy a lakossági ötletpályázat meghirdetése. Ezt követően az építész szakma nemzetközi ötlet- és tervpályázaton mérette meg magát, majd pedig a végleges tervezési feladatról mindezek figyelembe vételével döntött 3 hónappal ezelőtt a városi önkormányzat. - A lakossági ötleteteket már számtalan ponton beépítettük a tervbe, de a csütörtöki fórumon elhangzottaknak megfelelően például újra megvizsgáljuk a világháborús domborműveket, fokozottan odafigyelünk majd a burkolatok anyagaira, a padok minőségére és mennyiségére, mert ezek láthatóan fontosak szinte minden pécsi számára. A végleges tervek ezek figyelembevételével készülnek el a jövő év elejére. Országosan egyedülálló az a tervezési folyamat, amit a Széchenyi tér kapcsán lefolytattunk és jogilag semmi nem írja elő és nem indokolja a közmeghallgatás szükségességét, mint ahogyan azt felvettették egyesek - véli az igazgató. Merza Péter kiemelte, a beruházás tervezett átadási időpontja továbbra is 2009. december 31. Tehát a jövő év végi szilveszteri mulatság elvileg már a megújult Széchenyi téren lesz. Azt azonban a szakember is elismerte, hogy a valóban végleges, konkrét átadási határidőt csak a kivitelezési szerződés megkötésekor, várhatóan áprilisban lehet garantálni. A lakosság A múlt csütörtöki közmeghallgatást Tasnádi Péter polgármester és a terület önkormányzati képviselője, Páva Zsolt kezdeményezte. Szükségességét, pedig az indokolta, hogy rengeteg tévhit és fél-információ keringett a köztudatban a város szimbólumaként megismert térrel kapcsolatban. A Városháza zsúfolásig megtelt nagyterme is bizonyította, mennyire mélyen érinti a helyi lakosságot a főtér arculatának megváltoztatása. Az elképzelések és igények felmérésével kapcsolatban kiderült, ezen a téren példamutatóan működött a demokrácia. 2006-ban a város meghirdetett egy fantáziát megmozgató kreatív börzét. Ezt követően, még ugyanabban az évben sor került egy lakossági ötletpályázatra, amiknek tanulságait figyelembe véve írták ki a tendert. Mint ismeretes, a Széchenyi tér revitalizációjára kiírt közbeszerzési eljárás során beérkezett tervpályázatok között nem hirdettek egyértelmű nyertest. Három pályamunka került megvásárlásra, és közülük az S 73 Építész Stúdió kapott megbízást egy kompromisszumos munka elkészítésére. A fórumon a város vezetését Tóth Bertalan alpolgármester, Páva Zsolt, mint érintett terülteti képviselő, Ruzsa Csaba, a Pécs 2010 Menedzsmentközpont ügyvezető igazgatója, Merza Péter fejlesztési igazgató és Mohácsi János tájépítész, a tervek elkészítésével megbízott stúdió vezetője képviselte és válaszolt a feltett kérdésekre. Felvezetésként a megjelentek előtt levetítésre került egy animációs kisfilm, ami a tervezőműhely elgondolásait jelenítette meg. Páva Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője és mint tüke pécsi elmondta, a most felvázolt elképzelés egészséges engedményeket tartalmaz egységes tér kialakítására törekszik, aminek hatására erősödik az agora jelleg. Pozitívumként értékeli, hogy megszűnik a téren a parkolás és az átmenő forgalom, az viszont feltétlenül szükséges, hogy tömegközlekedéssel legalább érintőlegesen megközelíthető legyen a belváros központja úgy, hogy a környéken lakók és a turisták is könnyen elérhessék. A kérdések elejére kívánkozik, „Szükség van-e egyáltalán a változtatásra ? "Ezzel kapcsolatban korábban készült egy internetes közvélemény kutatás, melyből egyértelműen kiderült, a pécsiek döntő többsége a felújításra szavazott, hangzott el a válasz. Mohácsi Sándor tájépítész mindezt azzal egészítette ki, hogy szerte világon és hazánkban is az a tendencia, hogy 50 évenként szükség van a terek megújítására. A belváros szívében elhelyezkedő tér több száz éves történelme során eddig is 70 évenként újult meg. Mára műszakilag elavult, infrastrukturálisan nem felel meg a közösségi élet XXI. századi elvárásainak. A most lehetőségként felmerült 1,5 milliárdos fejlesztés ezeket a problémákat megoldja. A most bemutatott koncepció keleti és nyugati irányból megnyitja a térfalakat, és átjárhatóságot biztosít, a vízfelületek megjelenése, pedig enyhíti a burkolat egyhangúságát. Az egybegyűltek közül többen azonnal éltek a kérdezés lehetőségével és közben véleményt is nyilvánítottak a látottakról és elhangzottakról. Többen azt kifogásolták, hogy nem rombolni kellene és utána építeni, hanem megóvni azt, ami érték. Kérdésként felmerült a jelenlegi burkolat sorsa és erre már javaslatok is születtek. Hiányként említették a térrel szoros kapcsolatban álló Nick Udvar állapotát és a környező épületek közül néhány elhanyagoltságát. Talán a jelenlévők korátlagának köszönhetően nagyon sokan nehezményezték a buszok kitiltását és oda nem illőnek titulálták a látványtervben szereplő és a tervezők által a Boldogság Felhőinek nevezett szoborcsoportot, ami sötétben különböző színeket válthat. A praktikus hozzászólások a toalettek hiányát és a kor elvárásainak megfelelő akadálymenetesítés elmaradását kifogásolták. Kíváncsiak voltak arra is, hogy a főtér alatt található értékes pincék megközelítése és láthatóvá tétele szerepel-e az ideák között. A hozzászólók közül legnagyobb tetszésnyilvánítás Mendöl Zsuzsa művészettörténész véleményét kísérte, aki szerint a mostani változások során a város minden megújuló belvárosi teréből rendezvény helyszínt alakítanak ki. A Széchenyi tér eddig éppen nyugalmával, történelmi hangulatával és meghitt miliőjével különbözött a hasonló parkoktól. Az is kiderült, hogy az érdeklődők jelentős hányada nem kívánja a vendéglátó ipari egységek kitelepülését, és nem kérnek sátrakat, fabódékat sem. Sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a talapzat megbontása után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által elrendelt és a szakszolgálat által 2009 márciusában kezdődő feltárás jelentősen kitolhatja az építkezés tervezett határidejét. Szóba került természetesen a közbiztonság és a közvagyon védelme is, amit a nemrég felújított Sétatér és a cella Septichora környékén történt vandál rongálás is indokol. Nem maradhatott ki a Jókai tér kövezetével szemben támasztott ellenszenv megnyilvánulása sem, amit a város polgárai környezet idegennek tituláltak. A leghevesebb vita az első világháborús emlékmű elhelyezésével kapcsolatban bontakozott ki, amit a tervezők a központi tér észak-keleti sarkába szánnak. Pozitívumként értékelték a városházi gépkocsi parkoló megszüntetését és a helyén kialakításra kerülő díszkút és virágoskert létrehozását. A válaszok során az alpolgármester ígéretet tett rá, hogy az ésszerű javaslatokat figyelembe veszik és megpróbálják beépíttetni a vázlattervi összefoglaló, közel engedélyezési stádiumban lévő tervekbe. A tájépítész pedig kihangsúlyozta, olyan köztér létrehozása a céljuk, ami újabb 50 évi időtállóságot jelenthet, amit a természetes kövekből kiválasztott alapanyagok is garantálhatnak. |







