Az általános pénzügyi válság fémjelezte koncepció leszögezi: ahogy az országos költségvetés készítésekor, úgy helyben sincsenek tabuk. A város, amellett, hogy elkerülhetetlenek lesznek a leépítések több szektorban, vagy alaposan újragondolja intézményhálózatának mûködtetését, vagyongazdálkodását, a civil szervezetek támogatását, veszteséges önkormányzati cégek mûködtetését, kistérségi együttmûködési megállapodásait, fejlesztéseit, elkötelezettségeit, vagy végképp visszafordíthatatlan adósságspirálba kerül, nota bene csõdbe megy.

Az általános pénzügyi válság mind kézzelfoghatóbb módon éri utol Pécset, errõl árulkodik a 2009-es év költségvetési koncepció is, amely tegnap a városatyák elé került. Az anyag leszögezi: az ország mai, bizonytalan gazdasági helyzetében a dokumentum nem képezheti számszaki alapját a jövõ évi büdzsének, csak a fõbb tendenciákra utalhat. Erre célzott már egy korábbi nyilatkozatában Soó László, a költségvetési bizottság elnöke is, aki szerint valódi koncepció decemberre készülhet. Azt is lehetett sejteni, hogy a központi támogatások mértéke jelentõsen kevesebb lesz, mint idén, a helyzet azonban a jelenlegi adatok tükrében már egyenesen drámai. Noha a 2007-es költségvetés elfogadásakor azt fogalmazták meg a képviselõk, hogy a mûködési hiányt 2009 végéig fel kell számolni, ez ma nem több fehér fodros, rózsaszín álomnál. A közgyûlés idén 6 milliárd forintos kötvénykibocsátással kiváltotta ugyan rövid lejáratú hiteleit, a spanyol befektetõknek köszönhetõen a régen áhított tõkeinjekció is realizálódik, de az elõterjesztés azt hangsúlyozza: ezzel a probléma nem oldódott meg.

Elkerülhetetlen az önkormányzat által ellátott kötelezõ és szabadon felvállalt feladatok felülvizsgálata és azok besorolása, esetleges megszüntetése is. Ezen a területen sajnos érdemleges eredményt még nem sikerült elérni. A megtett intézkedések által realizálható megtakarításokat elnyelte a központi költségvetési szabályozás változtatásai miatti újabb és újabb bevételkiesés – így a koncepció. A tõkeinjekció csak a jelenlegi gondokat orvosolja, de a felgyülemlett költségvetési problémák megoldásához elkerülhetetlen a struktúra teljes átalakítása, amely az elõterjesztés szerint is csak személyi megszorítások, érdeksérelmek árán érhetõ el. A keserû de elkerülhetetlen reformnak pedig most jött el az ideje.

Mínusz egymilliárd

A pécsi költségvetés legfontosabb eleme, a különbözõ formákat leegyszerûsítve központi támogatásokból áll. Ezek 2002 óta szinte folyamatos csökkenést mutattak már eddig is. Ennek oka részben demográfiai: 2002 és 2008 között Pécs lakossága kerekítve 159-rõl kevesebb, mint 155 ezerre csökkent. A helyzetet súlyosbítja, hogy míg 2003-ban 10.174 forint volt az egy lakosra jutó normatíva, 2008-ban csak 9337, a 2009-es terv pedig 8684 forint. A legnagyobb támogatási visszalépés az idei évben is az oktatás területén prognosztizálható, közel 401 millió forintos összeggel, majd ezt követi a szociális ágazat központi normatív támogatásának várható 109 milliós csökkenése, de igen jelentõs mértékû az igazgatási feladatokra járó támogatás 100 milliós apadása is. A koncepció szerint „A címzett támogatások figyelembevétele nélkül ... az állami támogatások körében önkormányzatunk vonatkozásában 1 milliárd Ft-ot meghaladó összegû csökkenéssel kell számolnunk.”

Nagyot bukik a város a mostani helyzetet figyelembe véve a közoktatási intézményfenntartó társulások mûködtetésén is. A bejáró gyermekek, tanulók után járó normatíva szabályai 2008-ban módosultak. A város korábban az összes bejáró gyerek, azaz 1247 fõ után kapott fejenként 120 ezer forintos támogatást, ám az öszszeg óvodások és alsó tagozatosok esetében 111 ezer forintra csökkent. Ami nagyobb baj: 2008 szeptemberétõl a korábbi létszám helyett csak 321, 2009 õszétõl pedig csak 269 fõ után igényelhetõ a támogatás. Igazi gödör a lyukban, hogy 2009-ben az összeg is tovább csökken, 81,6 – 88 ezer forintra fejenként. Ez a gyakorlatban annyit tesz: idén Pécs 133 millió állami forintot kapott a bejáró csöppségek után, 2009-ben azonban csak 32 milliót fog. Tekintettel arra, hogy a társulások tagjai 2008-ban nem egészen 19 milliót fizetnek hozzájárulásként, a koncepció arra tesz javaslatot: a város vizsgálja felül az érintett községekkel kötött megállapodásokat, „különös tekintettel arra, hogy az általuk fizetendõ összeget a valós különbözetnek megfelelõen állapítsuk meg.” A szociális ágazatban a 2007-es központi támogatáshoz képest 10 százalékos csökkenéssel számolnak az elemzõk 2009-re. Mindent összevetve az elõterjesztés határozottan kijelenti: a fentieken kívül sem létezhet védett költségvetési vagy ágazati szegmens, és senki nem bújhat az EKF beruházások mögé sem.

Fejlesztés: csak az EKF-re

Csökkennek jövõre a személyi jellegû juttatások, ennek nem egyedüli, de meghatározó oka az, hogy nem számol a tervezet a 2009-ben esedékes 13. havi juttatásokkal. Ezzel együtt a közszféra reálbércsökkenése várhatóan Pécsett is 5,5 százalék körül alakulhat. A dologi kiadásoknál egyértelmû visszalépéssel számolnak, az idei évi összeg inflációval növelt automatizmusa aligha valósul meg. A jövõ év vesztese lehet több alapítvány, civil szervezet is, miután az elõterjesztõk leszögezik: „A jelenlegi költségvetési helyzet kikényszeríti ebben a kiadási körben is a teljes felülvizsgálatot, és szükségessé teszi egy merõben új alapokra helyezett támogatási rendszer bevezetését. A támogatások körében tehát nagyobb mérvû kiadáscsökkentéssel kell számolni, mert nem fogunk megfelelõ fedezettel rendelkezni a finanszírozáshoz. Több szervezettel, alapítvánnyal, egyesülettel meglévõ szerzõdésünket felül kell vizsgálni, és ha kell, teljes egészében vissza kell vonulnunk. A jelenlegi pénzügyi helyzet, intézményeink megfelelõ szintû fenntartásának elsõdlegessége minden szerzõdést „felülír”, nem lehetnek kivételezett helyzetben lévõk.” Az elõterjesztés még azt a naiv kijelentést is megengedi magának, hogy ki kell zárni a politikai lobbik kényszerítõ hatását.

Hasonlóan szigorúan fogalmaz a koncepció a felhalmozási kiadásokkal (fejlesztések, beruházások) kapcsolatban is. Prioritást csak az EKF beruházások élvezhetnek, a közgyûlés által korábban hozott, kötelezettségvállalással járó döntéseket felül kell vizsgálni, és több esetben – ezt a szöveg hangsúlyozottan ismétli – visszavonni õket. A tervezet számol ugyan pályázati önrész tartalék képzésével, ám ebbõl csak önkormányzati intézmények részesülhetnek, és csak akkor, ha a támogatás legalább 65%-os. Válság ide, szigor oda, a kisebbségi önkormányzatok támogatásához még ez az anyag sem mert hozzányúlni, az a tavalyival megegyezõ mértékû lehet.

„A közoktatásban megkezdett racionalizálást tovább kell folytatni, mert már látjuk, hogy a következõ évi központi költségvetési kapcsolatból származó normatív és egyéb támogatások nominálisan is tovább csökkennek – fogalmazták meg az elõterjesztés készítõi. – Az önkormányzati intézmények és az önkormányzati érdekeltségû gazdasági társaságok nagyobb hányadának mûködése gazdaságtalan, átszervezésük elkerülhetetlen, melyet már az elõzõ ciklusban is kijelentett az akkori közgyûlés. Át kell tekinteni azonban azt is, hogy a városnak szüksége van-e ennyi és ilyen széles tevékenységi körbe tartozó társaságra. A gazdasági társaságok vizsgálatát kiemelten kell kezelni, hiszen a költségvetés jelentõs hányadát érintik. Az átszervezés megkezdõdött a Holding létrehozásával, de ez nem jelenti és nem is jelentheti egyszerre a megoldást.” A koncepció szerint a nem kötelezõ feladatot ellátó, városi hozzájárulás híján veszteséges cégek mûködését tisztán piacialapokra kell helyezni, akkor is, ha ez egyes társaságok puszta létét kérdõjelezi meg.

Soó: Nincs új probléma

Az MDF és az ÖPE (Összefogás Pécsért Egyesület) közgyûlési képviselõi közös sajtóközleményt adtak ki a koncepció kapcsán. Ebben leírják: a 32 milliárdos költségvetés 8 milliárdos hiányát már sem hitel, sem kötvény nem fedezheti, mert ezeket a lehetõségeket a város már kimerítette. Füredi Péter (MDF) és Kõvári János (ÖPE) a koncepció készítõihez hasonlóan hangsúlyozták a helyzet drámaiságát, és egy szakértõkbõl álló költségvetési tanács felállítását kezdeményezték.

A közgyûlésen a napirendi pontot elõterjesztõ Tasnádi Péter polgármester szóbeli kiegészítésében jelezte, hogy a koncepció nem költségvetés, hanem egy tervezési útmutató, amely arra szolgál, hogy a megoldandó feladatok területén irányelveket, problémamegoldásokat és fontossági sorrendet állítson fel. A jövõ évi költségvetési koncepció sok szempontból eltér az eddig megszokottaktól, mivel a jelenlegi helyzetben, melyet alapvetõen a pénzügyi-gazdasági bizonytalanság ural, nem lehet a 2009-es költségvetés alapdokumentuma, csupán a fõbb tendenciákra utalhat.

A költségvetési iránymutatás általános vitája elõtt Soó László, az illetékes bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a most elfogadásra kerülõ koncepció a külsõ nehézségek figyelembevétele mellett nem vet fel új problémákat, mert az alapvetõ gondot a 2002-re datálható és azóta egyre növekvõ mértékben jelentkezõ mûködési hiány jelenti, amely alapvetõen behatárolja a gazdálkodás lehetõségeit. Az idei költségvetés 6 milliárd Ft kötvénykibocsátásáról döntött. Ennek segítségével a felhalmozott folyószámlahitel és mûködési hitel kötelezettségeket teljes egészében kiváltották. A tõkeinjekció megtörtént, most a költségvetési rendszer más irányú módosításának kell következnie. A megyeszékhely jelenlegi hitelállománya 24,5 milliárd Ft, a szerzõdési kötelezettségek 25 éven keresztül terhelik a várost. A kamatkiadások évi törlesztési öszszege 2,7 milliárd Ft. Soó szerint ide kell érteni az igazgatásra vonatkozó szigorításokat és valamennyi tevékenységre kiterjedõen felül kell vizsgálni a nyugdíjasok foglalkoztatását. A bevételek kategóriában a legnagyobb az eltérés a korábbi és a jelenlegi költségvetési tervezet között, 7 milliárd az állami támogatások csökkenésének és az ingatlan-értékesítések hiányából adódik.

Páva Zsolt, a Fidesz frakcióvezetõje szerint az ellenzék már évek óta figyelmezteti a városvezetõ koalíciót a gazdálkodás hibáira. Mára már odáig jutott a helyzet, hogy annyira lehatárolódtak a város lehetõségei, hogy csak a csõd elkerülése lehet a cél. Ennek elkerülése érdekében oda kell hatni, hogy a konszenzussal létrehozott Holding Zrt. megfeleljen az elvárásoknak és megfontolt gazdaságpolitikával támogatott cégbõl befizetõvé váljon. Következzen be az a szemléletváltozás, hogy a cég ingatlanvásárlások és fejlesztések révén növelje a város vagyonát. Bejelentette, hogy az ÖPÉE és az MDF által javasolt Költségvetési Tanács felállítását frakciójuk támogatja.

Nagy Csaba, a pénzügyi bizottság fideszes elnöke szerint a városvezetésnek nincs mozgástere: „valójában nem tudnak mit tenni, hiszen nem lesz semmire pénz”. Úgy véli, elsõsorban az egyesületektõl és az alapítványoktól veszik majd el a támogatást. Kiemelte: a pénzügyi csõd elkerülése az egyetlen céljuk.

Az SzDSz véleményének Weller János adott hangot. Szerinte a rendszerváltás óta eltelt idõszak legnehezebb költségvetési éve következik. A ma ismert számok alapján a hiány megközelíti a 8 milliárd Ft-ot. Sajnos mindkét oldalon, a mûködés és a felhalmozás területén egyaránt negatív az egyenleg. A bevételek növelése alig lehetséges, a kiadások csökkentése sem járható, ha az elmúlt évek gyakorlatát követjük. A koncepció 18 konkrét intézkedési javaslatot tartalmaz. Ezeket el kell fogadni és következetesen végrehajtani. Valószínûsíthetõ azonban, hogy ezzel a hiány legfeljebb mérséklõdik, de nem tûnik el.

A szavazás során kiderült, hogy a módosító javaslatok közül a Költségvetési Tanács felállítását a képviselõ-testület minden tagja támogatja, ugyanúgy, mint a civil szervezetek, illetve gazdasági társaságok részére átadható önkormányzati feladatok kivizsgálását. Az elõterjesztést végül 9 nem szavazat mellett a közgyûlés elfogadta.

Megoldandó feladatok tõmondatokban

– Keresni kell a költségvetési bevételek növelésének lehetõségeit, már most vizsgálandó a 2010. évtõl esetleges helyi adó módosítás.
– Az önkormányzat által, intézményein keresztül ellátott feladatok felmérése és besorolása, a kötelezõ és nem kötelezõ feladatellátás elkülönítése, elõbbi módjának vizsgálata.
– A feladatellátás és az intézményi rendszer költségvetési lehetõségekhez történõ igazítása.
– Gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek támogatásából nominálisan 40-50% összegben történõ visszavonulás megtervezése.
– A 2008-ban megfogalmazott – de elmaradt – önkormányzati feladatellátás átadásának lehetõsége egyházak, alapítványok, gazdasági társaságok és egyéb civil szervezõdéseknek.
– Folyamatban lévõ beruházások, felújítások felülvizsgálata, már meglévõ döntések visszavonása, újrasorolása.

A koncepció néhány tervezett intézkedése

– Az alacsony kihasználtság miatt meg kell szüntetni a Középiskolai Központi Menzát.
– A beiskolázási körzetekhez igazodóan csökkenteni kell az indítható osztályok számát az általános iskolákban.
– A fogyatkozó tanulólétszám alapján tovább kell csökkenteni a 9. évfolyamon indítható középiskolai osztályok számát.
– Meg kell vizsgálni az August Senoa Horvát Klub épületének és mûködtetésének átadását a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak.
– Meg kell vizsgálni az Egyesített Egészségügyi Intézmények nonprofit Kft.-vé alakításának lehetõségeit.
– Szigorítani szükséges az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásait.